Egy új tanulmánykötet tíz európai ország, köztük Magyarország példáján keresztül mutatja be, hogy milyen összefonódások képződtek a Kreml és az adott országok különféle szélsőjobboldali pártjai, egyesületei és szervezetei között.
A csütörtökön kezdődött G7-csúcstalálkozó és az azt megelőző napokban bejelentett újabb gazdasági szankciók egyik fő célja, hogy Kínát eltántorítsák Oroszország háborús támogatásától. Az ukrajnai invázió óta Moszkva számára Peking létfontosságú szövetségessé vált, gazdasági, politikai és katonai értelemben is. Eközben Kína stratégiai pozíciókat szerzett Oroszországgal szemben, növelve saját globális befolyását is. Arra azonban figyel, hogy mindezért túl nagy árat ne fizessen, nem rúgná össze a port túlságosan a Nyugattal Moszkva miatt.
Gyakorlatilag minden szempontból káros a háború. Amellett, hogy rengeteg emberáldozatot követel, és a középkorba lök vissza komplett régiókat, a környezetet is szennyezi.
A kormány legfontosabb céljának és feladatának a tárcavezető azt nevezte, hogy garanciát kapjon arra: magyar katonáknak nem kell részt venniük ebben a misszióban.
Egy katona és több mentős megsérült.
Az ukránok legfrissebb, keddi összesítése szerint a háború kirobbanása óta az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta az 528 ezret.
Az egykori Keleti Blokk területén létrejött, majd a nyugati katonai szövetséghez csatlakozott országok alkotják a Bukaresti Kilencek (B9) csoportját, ahonnan a magyar szekér rúdja éppen kifelé áll, ugyanis a többiek megunták, hogy Budapest ellenkezése folytán nem tudnak egyhangú nyilatkozatokat kiadni az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
Azt állította, hogy az orosz harcászati atomfegyverek háromszor-négyszer erősebbek, mint azok a bombák, amelyeket az amerikaiak a második világháborúban Hirosimában és Nagaszakiban bevetettek.
Vladimir Putyin orosz elnök bejelentette, Moszkva fontolóra veszi, hogy nagy hatótávolságú fegyvereket szállítson a világ azon részeibe, ahonnan az orosz eszközökkel érzékeny csapást lehet mérni az Ukrajnát katonai felszerelésekkel ellátó nyugati államokra. Mindezt azon a szentpétervári gazdasági konferencián közölte, ahol egyetlen magas rangú nyugati politikusként Szijjártó Péter magyar külügyminiszter volt jelen.
A külügyminiszter csak azt sajnálja, hogy az oroszok nem lesznek ott Svájcban.
Erről nyilatkozott a NATO-tagállamok egyik fő fegyverszállítója, aki a konfliktus elhúzódására számít a Gázai övezetben és Ukrajnában. A készletek mindenütt rohamtempóban fogynak, ezért a fegyvergyárak maximális kapacitással üzemelnek.
De nem csak ők, mások is előszeretettel nyúlnak a mesterséges intelligenciához.
A ukrajnai harctéren zajló ötletelésnek (és sok esetben sufnituningnak) kevés dolog szab határt, még akkor is, ha a megoldás néha éppenséggel a sebezhetőséget növeli a védelem helyett.
